A folytatás megírásának története

A kis herceggel először Koncz Zsuzsa dalában találkoztam. Aztán jött a könyv. Majd sok magányos karácsonyom egyedüli vigaszaként hallhattam -  hangjátékként - az aranyszőke kisfiú történetét. 
 Novelláimban  - akaratlanul is- de sorra megjelentek  a folytatás majdani szereplői: a koldus, a kóbor kutya, a rajzoló kislány és családja- no meg az író...
 Egy újabb magányos karácsonyon szinte pillanatok alatt pattant ki fejemből a váz és aznap este már el is készült az első fejezet. Január 18-ra pedig  a  teljes folytatás. Az előszó maradt legutoljára...

  A kéziratot több mint száz tesztolvasóval olvasattam el- azzal a kikötéssel, hogy az alapmű elolvasása után tegye mindezt.  Volt köztük takarítónő, televíziós, tanár, jegyző, politikus, művelődési ház vezetője, gyes-es kismama, bankár, sok egyéb foglalkozású - újabban: ismert írónő, zenész... A reagálások, vélemények persze eltérőek voltak. Sok dícséret, jó vélemény mellett  - kevés elmarasztalás, nemtetszés.

De volt aki egy szóra sem méltatta..  Én  a tények ismertetése mellett  a véleményalkotást  -a profik mellett- inkább az olvasókra bízom.